Sziasztok!
Meg is érkeztem a második fejezettel, szerencsére időben. Remélem bírjátok a sulit, mert még holnap is menni kell majd. Kommenteljetek és iratkozzatok fel, ha tetszik :)
Jó olvasást,
Docó
A Patrikkal való beszélgetésem, illetve ölelkezésem után erőt vettem magamon, majd beálltam játszani megint a többiekhez és most már egy kis életet is vittem bele. Többször szétvertem mindenkit természetesen, viszont volt hogy más nyert. Ivett esetében össze-vissza ugrált, majd végig ölelgetett mindenkit, amolyan "én nyertem, kapjátok be" féle stílusban. Hagytuk hadd örüljön neki.
Óra végén, izzadtan mentünk be az öltözőbe. Amint a lábamat betettem egyből nyúltam az ásványvizes flakonomért és kiittam legalább a felét, utána pedig nekiálltam visszaöltözni. Bár még csak kedd volt, a pólóm már csöpögött az izzadságtól, így kénytelen voltam betenni egy külön szatyorba, hazavinni és kimosni. Vagyis majd anya kimossa. Egyszer próbáltam meg én, annak is rossz vége lett. Benne hagytam egy zsebkendőt, ami miatt az összes ruha szöszös lett, pluszba pedig még rossz fokon is indítottam el.
- Indulhatunk? - kérdeztem a többieket.
- Adri már lelépett Flóráékkal - közölte Ivett, miközben hosszú fekete haján áthúzta párszor a fésűt.
- Akkor mehetünk? - módosítottam a kérdésem.
- Hogyne, de ezt figyeld - állt meg előttem a dezodorjával - Axe X act, még az angyalok is bűnbe esnek - mondta miközben egy X-et fújt magára.
- Hát te hülye vagy - jelentettem ki, majd kitört belőlem a nevetés.
- De most miért? - nézett rám, miközben elindultunk.
- 17 évesek leszünk, ez már gyerekes viselkedésnek számít nálunk nem? - nyitottam be a termünkbe.
- Meghalsz ember! - közölte Attila, Zsombival majd a fiú irányába vágott egy két literes Nestea-s flakont, ami persze majdnem eltalált minket, mert Zsombor éppen a hátunk mögött bújt el.
- Te állat! És ha eltalál? - háborodott fel az áldozat.
- Akkor egy jót nevetek - vigyorgott Ati.
- A kérdésedet megválaszolva - fordult felém Ivett - Azt hiszem a mi osztályunkban érettségiig kötelező lesz a hülyeség - mutatott a fiúk felé, akik még mindig veszekedtek.
Meg is érkeztem a második fejezettel, szerencsére időben. Remélem bírjátok a sulit, mert még holnap is menni kell majd. Kommenteljetek és iratkozzatok fel, ha tetszik :)
Jó olvasást,
Docó
A Patrikkal való beszélgetésem, illetve ölelkezésem után erőt vettem magamon, majd beálltam játszani megint a többiekhez és most már egy kis életet is vittem bele. Többször szétvertem mindenkit természetesen, viszont volt hogy más nyert. Ivett esetében össze-vissza ugrált, majd végig ölelgetett mindenkit, amolyan "én nyertem, kapjátok be" féle stílusban. Hagytuk hadd örüljön neki.
Óra végén, izzadtan mentünk be az öltözőbe. Amint a lábamat betettem egyből nyúltam az ásványvizes flakonomért és kiittam legalább a felét, utána pedig nekiálltam visszaöltözni. Bár még csak kedd volt, a pólóm már csöpögött az izzadságtól, így kénytelen voltam betenni egy külön szatyorba, hazavinni és kimosni. Vagyis majd anya kimossa. Egyszer próbáltam meg én, annak is rossz vége lett. Benne hagytam egy zsebkendőt, ami miatt az összes ruha szöszös lett, pluszba pedig még rossz fokon is indítottam el.
- Indulhatunk? - kérdeztem a többieket.
- Adri már lelépett Flóráékkal - közölte Ivett, miközben hosszú fekete haján áthúzta párszor a fésűt.
- Akkor mehetünk? - módosítottam a kérdésem.
- Hogyne, de ezt figyeld - állt meg előttem a dezodorjával - Axe X act, még az angyalok is bűnbe esnek - mondta miközben egy X-et fújt magára.
- Hát te hülye vagy - jelentettem ki, majd kitört belőlem a nevetés.
- De most miért? - nézett rám, miközben elindultunk.
- 17 évesek leszünk, ez már gyerekes viselkedésnek számít nálunk nem? - nyitottam be a termünkbe.
- Meghalsz ember! - közölte Attila, Zsombival majd a fiú irányába vágott egy két literes Nestea-s flakont, ami persze majdnem eltalált minket, mert Zsombor éppen a hátunk mögött bújt el.
- Te állat! És ha eltalál? - háborodott fel az áldozat.
- Akkor egy jót nevetek - vigyorgott Ati.
- A kérdésedet megválaszolva - fordult felém Ivett - Azt hiszem a mi osztályunkban érettségiig kötelező lesz a hülyeség - mutatott a fiúk felé, akik még mindig veszekedtek.
Becsengő után, a mi csodálatos matek tanárunk lépett be a terembe, Meltzné Hidasi Márta tanárnő. Alapjába véve nem rossz fej, vagyis módosítok ez a kedvétől függ. Ha felidegesíti az előző osztály, akkor számítunk rá, hogy szívatni fog minket.
- Azt mondta Enci hogy most nem lesz jó kedvében - suttogta a barátnőm.
- Remek - sóhajtottam.
- Valami problémája van Blanka kisasszony hogy itt sóhajtozik? - kérdezte a 45 éves tanárnő.
- Semmi, csak kifújom magam, mert testnevelés óránk volt - magyarázkodtam.
- Akkor fújja ki magát halkabban! Ez itt egy matematika óra! Szemesi pedig kijön a táblához megoldani a házi feladatot jegyre! - hívta ki szegény Milánt, aki majdnem leesett a székéről ijedtében.
A rémületben tartott 45 perc után a tanárnő a naplónkkal a hóna alatt kirobogott a helyiségből.
- Azt hittem már soha nem lesz vége - dőltem hátra.
- Én is így voltam vele. Rendesen szuggeráltam az órát hogy siessen már - bólogatott a padtársam, mire felnevettem.
- Ivett - szólt neki Milán - Kösz hogy segítettél, rendes vagy.
- Szívesen - bólintott a barátnőm, majd lenézett a füzetére, ezzel az arca takarásba volt a haja miatt, hogy senki ne lássa ahogy elpirul.
- Igazán összejöhetnétek már. Harmadik éve ez megy - fordultam felé.
- Majd ő lép ha akar - mondta ugyanazt az egy mondatot mindig, mikor megkérdezem tőle hogy nem akar e tenni valamit.
- Érettségire talán eljuttok az első randiig... ááá, addig még nem, mert az már elég komoly - gondolkoztam - Maradjunk abban hogy tizenkettedikre megfogjátok egymás kezét - néztem rá büszkén.
- Menj a francba Blanka! Teljesen bele vagyok zúgva már harmadik éve és még csak észre sem vesz - szomorkodott.
- Tegyél érte! Menj oda hozzá többet beszélgetni, aztán barátkozz össze a legjobb haverjával... - kezdtem el sorolni.
- Cső Patrik, hát te? - kérdezte az ajtóban álló fiútól Milán.
- Benéztem - vont vállat - A sok idióta teledobálta a falat kajával, ami odaragadt, jobb esetben pedig a nyoma maradt, így nincs kedvem ott lenni mikor lecseszi őket az ügyeletes tanár - magyarázta meg az itt létét.
- Akkor érezd magad otthon - invitálta be Milán.
- Szia Blanka! Mizu? - állt meg mellettem Patrik.
- Szia! Nem sok, mindjárt elalszom ülve. Veled? - kérdeztem.
- Már elmondtam - mosolygott rám.
- Azt mondta Enci hogy most nem lesz jó kedvében - suttogta a barátnőm.
- Remek - sóhajtottam.
- Valami problémája van Blanka kisasszony hogy itt sóhajtozik? - kérdezte a 45 éves tanárnő.
- Semmi, csak kifújom magam, mert testnevelés óránk volt - magyarázkodtam.
- Akkor fújja ki magát halkabban! Ez itt egy matematika óra! Szemesi pedig kijön a táblához megoldani a házi feladatot jegyre! - hívta ki szegény Milánt, aki majdnem leesett a székéről ijedtében.
A rémületben tartott 45 perc után a tanárnő a naplónkkal a hóna alatt kirobogott a helyiségből.
- Azt hittem már soha nem lesz vége - dőltem hátra.
- Én is így voltam vele. Rendesen szuggeráltam az órát hogy siessen már - bólogatott a padtársam, mire felnevettem.
- Ivett - szólt neki Milán - Kösz hogy segítettél, rendes vagy.
- Szívesen - bólintott a barátnőm, majd lenézett a füzetére, ezzel az arca takarásba volt a haja miatt, hogy senki ne lássa ahogy elpirul.
- Igazán összejöhetnétek már. Harmadik éve ez megy - fordultam felé.
- Majd ő lép ha akar - mondta ugyanazt az egy mondatot mindig, mikor megkérdezem tőle hogy nem akar e tenni valamit.
- Érettségire talán eljuttok az első randiig... ááá, addig még nem, mert az már elég komoly - gondolkoztam - Maradjunk abban hogy tizenkettedikre megfogjátok egymás kezét - néztem rá büszkén.
- Menj a francba Blanka! Teljesen bele vagyok zúgva már harmadik éve és még csak észre sem vesz - szomorkodott.
- Tegyél érte! Menj oda hozzá többet beszélgetni, aztán barátkozz össze a legjobb haverjával... - kezdtem el sorolni.
- Cső Patrik, hát te? - kérdezte az ajtóban álló fiútól Milán.
- Benéztem - vont vállat - A sok idióta teledobálta a falat kajával, ami odaragadt, jobb esetben pedig a nyoma maradt, így nincs kedvem ott lenni mikor lecseszi őket az ügyeletes tanár - magyarázta meg az itt létét.
- Akkor érezd magad otthon - invitálta be Milán.
- Szia Blanka! Mizu? - állt meg mellettem Patrik.
- Szia! Nem sok, mindjárt elalszom ülve. Veled? - kérdeztem.
- Már elmondtam - mosolygott rám.
- Basszus, tényleg. Ne haragudj - néztem fel rá, mire csak megrázta a fejét.
- Ugyan már! Figyelj, mit szólnál, ha a hétvégén elmennénk moziba? - tette fel a kérdést.
- Nézd, én még nem igazán... - dadogtam.
- Hé - rakta rá a kezét az én padomon lévőre - Nem erőltetek semmit. Barátként gondoltam, ha szeretnéd jöhet Ivett is én meg hozom akkor Milánt - fejtette ki.
- Holnap megkereslek és megmondom hogy elengedtek-e jó? - higgadtam le.
- Persze - vigyorodott el - Na lépek, mert mindjárt becsengetnek. Majd találkozunk, szia - intett, majd kifelé vette az irányt.
- Megcsalsz? - tette a szívére a kezét Milán.
- Akár - vágta rá a fiú, majd eltűnt a szemünk elől.
- Na szép - rázta a fejét a másik, majd hátra ment Ádámékkal tovább baromkodni.
- Hé - rakta rá a kezét az én padomon lévőre - Nem erőltetek semmit. Barátként gondoltam, ha szeretnéd jöhet Ivett is én meg hozom akkor Milánt - fejtette ki.
- Holnap megkereslek és megmondom hogy elengedtek-e jó? - higgadtam le.
- Persze - vigyorodott el - Na lépek, mert mindjárt becsengetnek. Majd találkozunk, szia - intett, majd kifelé vette az irányt.
- Megcsalsz? - tette a szívére a kezét Milán.
- Akár - vágta rá a fiú, majd eltűnt a szemünk elől.
- Na szép - rázta a fejét a másik, majd hátra ment Ádámékkal tovább baromkodni.
- Muszáj elmennünk! - jelentette ki Ivett.
- Miért is? - néztem rá.
- Mert ha elmegyünk négyen, akkor talán Milán égi jelet kap és észre vesz - mondta izgatottan.
- Rendben, ma este megbeszélem az otthoniakkal - sóhajtottam.
- Viiii - ugrott a nyakamba, mint egy komplett idióta.
De hát mindent a legjobb barátnődért, nem igaz?
- Mert ha elmegyünk négyen, akkor talán Milán égi jelet kap és észre vesz - mondta izgatottan.
- Rendben, ma este megbeszélem az otthoniakkal - sóhajtottam.
- Viiii - ugrott a nyakamba, mint egy komplett idióta.
De hát mindent a legjobb barátnődért, nem igaz?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése